Mikor érdemes belgyógyászhoz fordulni?

– Amennyiben egészsége megőrzése érdekében szeretne kivizsgáláson részt venni

– Ha általános tünetei vannak (gyenge, szédül, fáj a feje, hasa fáj, köhécsel, nem bírja a fizikai terhelést), amelyeknek szeretne a végére járni

– Ha nem szervre utaló tünetei vannak, semmire nem jellemzőek a tünetei, amikor nem tudja eldönteni, hogy mi a baja

– Mellkasi fájdalom, fulladás, nehézlégzés esetén

– Családjában halmozottan előforduló betegségek esetén, amikor több családtagnál van jelen ugyanaz a betegség

– Indokolatlan hízás, fogyás esetén, annak hátterében álló problémák felderítése érdekében

A belgyógyász feladata, hogy általános, nem egyértelmű tünetek esetén a kivizsgálást megkezdje, a diagnózis felállítását követően a gyógykezelést elindítsa, vagy amennyiben szükséges – a pácienst speciális szakrendelésre irányítsa.

Mivel foglalkozik a belgyógyászat?

A belgyógyászat az orvostudomány legátfogóbb területe. Általánosan foglalkozik az egyes szervek, szervrendszerek betegségeivel (pl. szív, tápcsatorna, vese, vér-vérképző rendszeri betegségek), valamint olyan megbetegedésekkel, melyek az egész szervezetet érintik, pl. magas vérnyomás, cukorbetegség. A belgyógyászat átfogó voltából adódóan mára több specifikus szakterületre vált szét, amelyek még speciálisabb, adott szervekre koncentrált tudást biztosítanak a betegségek diagnosztizálásához és kezeléséhez.

A következők NEM részei a belgyógyászati vizsgálatnak: kardiológia, endokrinológia, nephrológia, diabetológia, gasztroenterológia, hepatológia, hematológia.

A belgyógyász ezeknek a szakterületeknek a diagnosztikai és terápiás módszereit hangolja össze, monitorozza a szakvizsgálatok eredményeit és gondozásba veszi a beteget.

A klasszikus belgyógyászati kezelés leginkább a gyógyszeres kezelésekre épül, ám az orvostudomány fejlődésével az egyes szakterületek keretében előtérbe kerülnek az eszközös beavatkozások, mint pl. koszorúér tágítások, endoscopos vizsgálatok.

Hogyan történik a belgyógyászati vizsgálat?

A vizsgálatra történő előzetes bejelentkezésre telefonon vagy online időpontfoglaló rendszeren keresztül van lehetőség.

A belgyógyászati vizsgálat első lépése a kórtörténet alapos megismerése. Az orvos a fennálló panaszokat, tapasztalt tüneteket, a páciens eddigi élete során előforduló megbetegedéseket és azok szövődményeit, bárminemű allergiáját, illetve kockázati tényezőként szereplő káros szokásait ismeri meg. Megpróbálja feltérképezni a családban előforduló megbetegedések alapján a páciens hajlamát a különböző betegségekre. Kitér a páciens életkörülményeire, szokásaira.  A részletes kikérdezéssel az orvos átfogó képet kap az páciens egészségi állapotáról.

A következő lépés a fizikális vizsgálat, ahol az orvos a test állapotát méri fel. Meghallgatja a tüdőt, szívhangokat, áttapintja a hasat, a perifériás pulzusokat. Az esetleges eltérések fontos információval szolgálnak a vizsgáló számára. A vizsgálat fájdalommal nem jár.

A vizsgálat eredményétől függően az orvos gyógyszert írhat fel, életmódbeli tanácsokat ad, illetve, ha szükségesnek látja, a beteget további vizsgálatokra irányítja.

A következő lépés a diagnózis felállítása. Ehhez elégséges lehet a kórtörténet felvétele és a fizikális vizsgálat. Más esetekben a minél pontosabb diagnózis felállításához és a hatékony kezelés megkezdéséhez további vizsgálatokra lehet szükség. Ez jelenthet vérvételt, röntgent, ultrahang vizsgálatot, CT, MRI vizsgálatot, egyéb szakorvosokhoz való irányítást.